Az első szerelem

Az első szerelmet feledni nem lehet.
Emléke oly örök, nem ismer éveket.
Igaz hogy nem törvény, de van oly szigorú,
Hogy aki csalódik, az mindíg szomorú.

Szomorúan tölti el fájó napjait,
S tagadja, hogy nemrég szeretett valakit.
De mikor rágondol, kit akar feledni,
Rádöbben, titokban még mindig szereti.

Inkább a sírást, szenvedést választja,
Csak első szerelmét ő meg ne bánthassa.
Gyűlölni akarja, s ereje nincs hozzá,
Szereti, gyűlölni hiába akarná.

Már csak az emlék él és nem a gyűlölet,
Most újra szeretné, de tudja nem lehet.
Még egy fájó könnycsepp mindent felidézhet,
De hiába, ő már vissza sose térhet.

Talán jön egy másik, egy szebb, új szerelem,
Enyhíteni fog majd a fájó sebeken.
Ez majd talán jobb lesz, igazabb, boldogabb,
De az első emléke örökre megmarad!