Juhász Pál:
Kétely
Lelkem magányából gondolok rád,
ó Istenem, adj megvilágosítást!
Sokat gondolok rá, de nem tudom,
mi ez a gyötrő fájdalom.
Gondolataim messze szállnak,
nem e földön járnak.
Egy szívet próbálok megfejteni,
de előtte sajátomat kell megérteni.
Lelkemet eladnám azért, hogy megtudjam,
mi ez a kínzó fájdalom.
Hogy szerelem vagy elmebaj,
nem tudom.
Istenem add, hogy megértsem szíve dalát,
mely halkan suttog felém és alig értem szavát.
De meg szeretném érteni, nincs nagyobb vágyam,
hogy megtudhassam mit érez irántam. |