Sidó Judit:
Szeretlek tiltott ördögöm!

Varázslatos fényed volt, mi engem,
a kicsiny lepkét megégetett!
S mikor éjjel a Hold szemembe ragyog,
Akkor oly magányos vagyok!

Mikor a hajnallal jő a tiltott szerelem,
Csak tekinteted keresem!
S ha megtalálom, űzött leszek,
Mert veled úgy sose lehetek!

Tiltott és titok e szavak égnek bennem!
E két szó irányítja szerelmem!
Másoknak reménytelenség és átok,
Számomra tűz vágy és mámor!

Csókkal megperzselt szívem zokog!
Nem vagyok boldog,
Mert tudatomban a tiltottság él,
S a titok szívemben ég!