Kassai Csilla:
A Föld dala
Felém suhanó dallamok
Kelnek életre általad -
Langyos szellő repít a jövő felé -
A kéklő tenger hullámain
Egyszercsak megcsillan a Fény!
Kopár sziklák és magas
Hegytetők előtt a szél
Felkap mindent és megkever,
Az eső lemossa arcodat!
A Földanya arcodra csókot lehel!
Egy Kék bolygó, melyben
Ott dobog a Mindenség szíve,
Körülölel és fogvatart -
Egy Kék bolygó, mely ebben
A Létben most, itt, Téged akar
Felelmelni és vonzani az
Örök Fény felé,
S Lelked együtt dalolja
Vele az Élet hangjait!
Szeretnél tovább repülni
A Végtelenségben,
És kéred a Mindenséget,
Hogy legyenek Társaid
És a Földanya ilyenkor
Téged arra kér,
Hogy ne csak magadra gondolj!
Hanem Ember legyél!
S ha Emberként teszel a holnapért
És a Szived már nyitott,
A Föld dala felcsendül Szivedben,
S ritmusa együtt dobog
a Te Sziveddel...
És ez a két ritmus együtt már Szimfónia,
Az emberben feltör a lüktetés,
A gondoknak Fénybe kell fúlnia! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
