Tamás Attila:
Félek

Néha olyan jó lenne, ha bátrabb lennék
Csak úgy odamennék hozzád, s olyat tennék
Amit egyébként nem merek, mert...
(félek)

Néha olyan jó lenne, ha többet beszélnék
Gondolkodás nélkül olyanról kérdeznék
Amit egyébként nem merek, mert...
(félek)

Attól, hogy rájössz: én más vagyok
Hogy a könnycseppeim túl nagyok
Hogy elkövetek olyat, amit nem szabadna
S hogy ez a legmélyebb vágyaimból fakadna

Eddig olyan jól vissza fogtam magamat
De időnként elfogy belőlem az akarat
S mikor már a kísértés küszöbén állok
Újra és újra kőszoborrá válok
Mert...
Félek!